Józan ésszel

Most tudom, hogy nem lenne szabad továbbmennem veled, el kellene engednem a kezed. Hátralépni, figyelni azt, ahogy eltávolodsz.

De nem tudom megtenni.

Vigyázz, mondja az agy, de a szív repít és nem tud ellenállni.

Át akarom élni.

Minden sejtem vibrál és már nem lehet leállítani. Hiába jelez az agy, hiába súgja, ez veszélyes! Csak fogom a kezed és szárnyalok!
Tudom, hogy nagy árat fogok fizetni. Utánad senkit nem tudok tudni majd így szeretni.
Lehet, hogy mindent elveszitek.
Mégsem tudom elengedni a kezed.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

NŐnap

Lüktet a vér az ereimben

Csomagok