Barna melegség

-
Fáradtan és álmosan botorkálok reggel. A hideg szürkére dermeszti a házakat, fákat, emberi arcokat. Olyan, mintha sohasem lenne ennek vége... 
A szürkeségből kitűnik egy szempár. Melegen mosolyog felém. Mintha már láttam volna, tétovázom. Egy hatalmas épület előtt ül, lazán, a kőkerítésen. Alatta a kőből zöld mohák törik meg a szürkeséget. Kék farmer. Barna mellény. Mennyi szín, és nagy mosoly. Valahogy nem illik bele a környezetbe. 
Nem értem. Körbenézek. Én? Aztán valahogy én is mosolygok. 
Most mi történik? Még fel sem ébredtem. Zavartan nézem. Ő magabiztosan mosolyog. Biztosan ő az, akinek minden sikerül, gondolom. Aztán azt, hogy én mennyit bénázok mostanában. Valahogy szétestek a dolgok körülöttem. Mintha minden újrarendeződne, én pedig nem értem az új rendezőelveket. 
Azt egésznap arra a barna mosolyra gondolok. Kitartóan nézett és mosolygott, amíg el nem tűntem a látóteréből. Kicsoda Ő? 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Józan ésszel

-
Most tudom, hogy nem lenne szabad továbbmennem veled, el kellene engednem a kezed. Hátralépni, figyelni azt, ahogy eltávolodsz. De nem tudom megtenni. Vigyázz, mondja az agy, de a szív repít és nem tud ellenállni. Át akarom élni. Minden sejtem vibrál és már nem lehet leállítani. Hiába jelez az agy, hiába súgja, ez veszélyes! Csak fogom a kezed és szárnyalok! Tudom, hogy nagy árat fogok fizetni. Utánad senkit nem tudok tudni majd így szeretni. Lehet, hogy mindent elveszitek. Mégsem tudom elengedni a kezed.
További információk

Szétcsúszott érzelmek

-
Reggel korán keltem, hogy elkerüljem a csúcsforgalmat. Mégis ott kellett volna aludni abban az északkeleti városban, hogy közelebb legyek ahhoz a hideg, megtört kőkerítéshez.  Nyomom a gázt, amennyire csak lehet. Félek, nem fogok odaérni. Megint csak csalódást fogok okozni.  Mint mindig. Törekszem a jóra, de valahogy állandóan közbejön valami. Annyira szerettem volna egy szép családot. Megadatott. Jött Csongor. Mindenki boldog volt. Úgy éreztem, enyém a világ. Majd kicsúszott a kezemből az irányítás. Elkezdtem a pénzre hajtani.  Azt hittem, ha mindent megadok a családomnak, akkor minden rendben lesz. Aztán a sok meló miatt eltávolodtam tőlük. Egyre nőtt a távolság. A végén szétcsúsztak a lapok. Többé már nem lehetett egymáshoz közelíteni az érzéseket. Csongor, a buja göndör fürtöcskéi. Az illata. Istenem, szívfájadalom. Belőlem aztán vasárnapi apuka lett. Próbáltam helyrehozni a dolgokat, de a sok sebet már nem lehetett meggyógyítani.  Kettétört a szívem. Azt hittem több
További információk

Mi a szerelem?

-
Leül a konyhában és nézi, hogyan főzök. Közben azt kérdezi, hogy mi a szerelem. A kezemben megáll a fakanál. Nézek rá. Még csak tizenhét, és lányból van. Most mit mondjak? Hazudjak? A szerelem? Ez a különleges érzés vad lovakon száguld és irányíthatatlan. Egyszer csak melléd lép valaki. Különös vonzást érzel, ami nem enged. Megint mellette akarsz állni, megint csak vele akarsz lenni. Csak látni is boldogság. Majd megakarod érinteni. Legyőzhetetlen kínt érzel, hogy hozzáérj. Mindig csak vele akarsz lenni, mert feltölt a jelenléte. Az idő szárnyakat kap. A fényben állsz végig, miközben kinn esik az eső. Talán ezért születtünk a világra, hogy átéljük, hogy összetörjön, hogy gyermekek szülessenek belőle és örökre a szívünkben hordjuk az emlékét.  
További információk